Tudtad, hogy Béla, a billentyűsünk, pilóta? Nézett rám az autóban Szabó Arnold dobos, nem sokkal az után, hogy elhagytuk Komáromot. Megráztam a fejem. A kollégám mesélte, tette hozzá. Madarra tartottunk, a Sutyú-völgybe. José, azaz Ropog József felvidéki magyar rapper és zenekara próbájára. Egy borospincéhez. Merthogy a régiek a szőlőprést nevezték sutyúnak és sutyúlták a szőlőt.
 |
| José zenekara |
A két Komárom sokat tapasztalt zenészeiből álló magyarországi Corelosa együttesből ismerem Arnoldot. Nagy rocker. Most egy magyar zenekar cédéjét hallgatta az autóban.
 |
| José |
Hangolás, metállal
A hátsó ülésen a hátizsákjában van a cédé borítója, ha akarom, megnézhetem. Az egyik koncertjük után szerezte a cédét. Nem akartam megnézni, hallgattuk tovább a metált. Manapság divat, hogy a metálzenekarokban a dob lenyomja a gitárokat. Hallgasd csak! Az énekes ordítva harsogta a banda üzeneteit, Arnold vele dúdolta a refrént.
Egy néhány nappal azelőtti estén írt rám a zenész. Menjek, és nézzem meg, hogyan próbál José zenekara, Jó a zene, Lesz még nyár című száma ismertté tette az egész Kárpát-medence magyarjainak körében a komáromi származású, Karván élő, tíz éve, egyelőre csak hobbiból rappelő, harmincegy éves tervezőmérnököt. Szabó Arnoldnak nem kellett sokáig győzködnie. És már úton is voltunk!
 |
| José zenekara |
Madarra érve, hirtelen jobbra fordultunk, egy kapaszkodón felfelé mentünk, majd sokáig lefelé, jobbra meg balra. Egyszer csak ott volt előttünk a szőlőprések völgye, a szép zöldjeivel, barnáival, a csodálatos felhőivel, a sötétkék felhők között némi rózsaszínnel, És a madari Szabó Andorék emeletes borospincéjével, amely mellett autók parkoltak. Ropog József már messziről integetett.
Egy kenutúra és a sors keze
A legtöbb rapper leül, és egyszerre megírja a szöveget. Nekem mindig kell egy koncepció, egy téma, hogy belekapaszkodjak. Mesélte odabent, a kis helyiségben José. Elmagyarázta, hogy neki nem elég az alapzene, és arra gyorsan írni valamit. Elárulta, hogy van egy kis füzete, tele szövegfoszlányokkal, cetlikkel rakta körbe magát otthon, szövegfileok lapulnak a mobiljában. Úgy készül egy dalom, hogy felírom egymás mellé a mondatokat, majd rímekbe szedem azokat. Zárta rövidre José, mert közben a húrok közé csapott a zenekar.
 |
| Kerekes Levente - José zenekara |
Egy Karvától Leányfaluig tartó kenutúrán kezdődött minden, tavaly augusztusban. Kezdte Kerekes Levente, a búcsi gitáros, majd megigazította sildes sapkáját, amelyen ott díszelgett kicsiben egy Nagy-Magyarország térkép. Majd dőlt belőle a szó: Dömösön sátoroztak le éjszakára. Az esti tábortűz körül elkezdte játszani Józsi számait gitáron, már amelyeket ismerte. Józsi énekelt – idézte a Sutyú-völgybe a nyári emléket – remek volt a hangulat. Azokat a dalokat, amiket nem tudtam, megmutatta a mobilján, és már játszottam is a gitáron. Többek között azért is tetszett meg neki a dolog, hogy milyen könnyen, gyorsan megy. Nagyon élvezték a többiek és ő is, hogy milyen jó ez így, gitárral. Amikor meghívást kapott a Komáromi Napokra, azt terveztük, hogy pengetek majd valamit mellette. Az akció elmaradt, mint annyi minden más is, a koronavírus miatt. Kiderült, május elsején délután öt órától léptek volna fel a nagyszínpadon. Később azt mondták, hogy ha van gitár, legyen bőgő meg dob és szinti is. Novemberben kezdték összerakni a zenekart. Kerekes Levente tovább pengette a múlt húrjait. Karván, a kultúrházban kezdtünk próbálni hárman: a bátorkeszi Kováč Anna billentyűs, vokálos, a Józsi meg én. Így avatott a zenekar történetébe a 43 éves Kerekes Levente, aki saját teherautójával vállal fuvarokat, kisebb munkákat a járásban és környékén. Tizenhét évesen kezdett gitározni. Leigazolt a Felvidéki Rockszínházhoz, ahol ma már csak a társulat szervezte koncerteken énekel.
Ma vendégek is vannak. Hívott beljebb a patinás borospince kissé hűvös előszobájába José. Itt van a menyasszonyom, Senkár Zsuzsa, azután két rajongó, Baranyai Anett Karváról és Bak Roland Hetényről. Összemosolyogtunk, együtt hallgatjuk a dalokat. Csipszet rágcsáltunk, 7Up-ot szürcsöltünk. A rajongók láthatóan élvezték, hogy szemtanúi lehetnek José koncertje születésének. A régebbi számai mélyebbek voltak, a mostaniak pörgőbbek. Jegyezte meg Anett. Roland pedig sűrűn bólogatott. És szóltak egymás után a Szálltam én, a Halkuló léptek, a Július elsején, az Ülj ide mellén, a Lesz még nyár, az Ilyen még nem volt, a Valahol. Számos apró történet, sok fontos mondat. A végén pedig az Ismerős Arcok nagy slágere, a Nélküled. Ott volt a Sutyú-völgyben Ropog József saját kis belső világa. Azok a fák és azok a bokrok, de még a kanyargó út is látták és hallották.
Andor és Ezerarcú Arnold
Szabó nevezetű kettő van a zenekarban. A 30 esztendős Szabó Andor basszusgitáros tizenévesen kezdett basszusgitározni, majd, ahogy fogalmazott, no name bandákkal járták a környező vendéglátóhelyeket. A madari Tóth Béla billentyűssel, aki szintén José zenekarának. a tagja, lagzikban, bálokban muzsikáltak.
 |
| Szabó Arnold - José zenekara |
A családi mezőgazdasági vállalkozásukban dolgozó Szabó Andor folytatta a zenekar történetét. Azonnal ráírtam Józsira, amikor megláttam a facebookon a videóját, hogy kellene-e egy bőgős. Mire ő: tudok-e egyet? Válaszoltam, hogy igen, jómagamat. Így kerültem a zenekarba. Utána mentünk a Levihez Búcsra, a pinceútra próbálni, a pincébe, mert hideg volt már a karvai kultúrházban. Azután eldöntöttük, kéne egy dobos is, hogy ne felvételről menjen a dob. Akkor Kováč Anna billentyűs szólt az Arnoldnak, a rocker gyereknek a Corelosából, mert ismerte a barátnőjét. És megjött Szabó Arnold. Azóta is keverik a nevünket a többiek, nevetett házigazdánk. Közben ugyanis Leviék búcsi borospincéjéből, Andorék madari borospincéjébe költöztek a próbák.
 |
| Szabó Andor - José zenekara |
Amikor rám írt Anna, és megkérdezte, hogy érdekel-e a dolog, menten visszaírtam: miért ne? Vallotta be a 33 éves komáromi Szabó Arnold dobos. Igazából már hallottam Józsi munkáiról. Zenekarom, a Corelosa tagjai azt mondták, nyugodtan csináljam, amíg a kettő nem üti egymást. Tudod, hogyan becéznek? Szegezte nekem a kérdést. Ezerarcú Arnoldnak. Élvezem a dobolást, és közben mindenféle arcot vágok. Minden megszűnik, csak a zenélés van. Szerintem ezt csak így lehet csinálni. Alaposan ki kellett lépnem a komfortzónámból. A Corelosával rockot és metált nyomunk, José rappel. Ez nekem sosem volt gond. Ha kell, akkor jöhet a blues, a diszkó, vagy amit kérnek. Amúgy szerencsém volt a koronavírus-járvánnyal, mert a határ lezárása előtt egy nappal sikerült áthoznom a dobjaimat a dél-komáromi próbatermünkből. Nem sejtettem, hogy le fogják zárni a határt, csak áthoztam, hogy tudjak gyakorolni a zenekaros dobokon is. Ez itt az elektromos dob, amin játszom, ezeken kívül még van két akusztikus dobszettem. Ennyi mindent árult el Ezerarcú Arnold, a dobos, aki egy mobilszolgáltató munkatársa, Érsekújvárban dolgozik.
A repülő billentyűs
Tóth Béla világjáró helyi lakos, a billentyűs repült a legmesszebbről a zenekarba. Pilóta Spanyolországban. Előtte hat évig Londonban dolgozott egy amerikai cégnek. Egyszer még Chris Martinnal, a Coldplay zenekar frontemberével is találkozott. A világsztárok közelében élt Bélának Madaron próbaterme is van: régi zenész, akárcsak Szabó Andor.
 |
| Tóth Béla - José zenekara |
Örömzenéltünk a próbateremben akkor is, amikor egyszer csak megjelent nálunk Andor azzal, hogy egy zenekarba kellene egy billentyűs, mert az előző billentyűs hölggyel gondok merültek fel. Bevallom, az elején egy kicsit szkeptikus voltam, mert rapzenéről van szó. Meghallgattam a számokat, nagyon tetszettek az akkordfordítások. Arra számítottam, hogy lesz itt három akkord, én meg közben majd unatkozhatok. De nem erről van szó. Bele tudom vinni Józsi számaiba a saját ötleteimet, a különböző szintetizátorhangokat is. Azt mondtam, elmegyek egy próbára, és megnézzük, hogyan alakulnak a dolgok kettőnk között. Aztán itt ragadtam. Kedvenc számom, amit a legjobban tudok egyébként, a Szálltam én. Ez hozott össze bennünket a zenekarral. Sorolta a mindig mosolygó, 35 éves Tóth Béla. Aki pilóta.
 |
| José |
Besötétedett odakint, amikor szünetet tartott José, a felvidéki magyar rapper. Időt kérek című, kétezer-kilencben megjelent cédéjéről beszélgettünk. Megérintett a szöveg egyik sora. Említettem is a rappernek. „Mi lesz velem, ha holnap más leszek, mint ma?” Mi lett vajon tíz év alatt Ropog Józseffel? A gyökereimet őrzöm, de tíz év alatt változtam, mégpedig pozitív irányban. Annak az albumnak akkor meg kellett jelennie. Volt ihletem, volt miről írnom, volt mit mondanom. Mindez kikerült egy cédén, és szép sikere volt abban az időben. Tervezek egy új cédét a tavalytól született és a most készülő új dalokból, sok meglepetéssel. Akkor majd azt is megbeszéljük. Jó? Ebben maradtunk.
Hazafelé, Komáromba, az autóban, Szabó Arnold dobos megint a metálbanda zúzós számainak refrénjeit énekelte. Hasítottunk hazafelé az éjszakában. Isten veled, szőlőprések völgye! Azt hiszem úgy beszélték meg, hogy a következő próba Tóth Béla próbatermében lesz. Ő pedig pilóta. De ezt már betéve tudják.
Bárány János riportja
Fotó: a szerző
